Igen... igazából abba nem képesek belegondolni, hogy mennyi munka van még egy x-edik helyezés mögött is. Én nem lennék képes korán kelni, fizikailag kicsinálni magam egyetlen napra való felkészülés miatt.

Válasz

Lehet , h nem sokan rajonganak a fitneszes csajokért ?............

Előzmény

Válasz

Azért mert ........................
sajna így működnek az emberek.
Rudolf a nagy vörös orrú rénszarvast is csak gúnyolták , míg nem tett szívességet a Télapónak .....

Válasz

Valamikor az olimpia 19-20. századi hajnalán amikor egy sportoló elindult rajta a résztvétel volt az igazi hajtóerő, nem annyira a helyezés.De a későbbiek folyamán a bajnokokat kiemelten kezdték foglalkoztatni különböző cégek,vállalatok filmgyárak.Gondoljunk: Hajos Alfrédra, Mező Imrére esetleg Johny Weisműllerre stb. Vagy  Hitler idején először az olimpiaibajnok zsidó sportolókat sem vitték koncentrációs táborba.Ugyan így kerűlhették el 1952 után a SZU olimpiaibajnok sportolók a Gulágokat.Hasonlo volt a helyzet kis hazánkban is. Székely Éva is megemlékezik ilyesmiről.
Ezzel már el is értük, hogy csak az arany csillog a többi nem érdekes.
Most meg már hivatalosá tették ezt azzal, hogy kvalifikálni kell mindenkinek magát, tehát már nem a résztvétel, hanem csak a győzelem, megtűzdelve világrekordal a fontos.Ezért a sportolók pénzt várnak el.Nálunk az állam fizeti ezt, sok országban magáncégek,vállalatok. A sportolók elvárásai részben jogosa, a felkészülés pénzbe kerűl.Viszont a sporteszközök fentartásához a tagdijukkal még atöredékéhez sem járúlnak hozzá.Az egészségbiztosításukat szintén az állam fizeti, Edzőtáboroztatásukat,utaztatásukat szállási és ellátási költségeiket, orvosi ellátásukat sportruházatukat az állam fizetiPróbálja ki valaki csak saját szórakoztatása céljából a futást valamelyik sportpályán, mennyibe kerűl az igénybevétel óránként és akkor jön a ruha cipő stb.
 
Ha meg a sportoló feltétlenűl kvalifikáltatni akarja magát mindenkinél jobb eredményt kell elérnie.Ehhez ma már kevés az edzés, még akkor is ha napi 24 órán keresztűl csinálja. És itt jön be a dopping!!
 
Szerintem 1950-es évektől, de lehet régebben is minden olimpikon kivétel nélkül doppingol.
 
Egyébként már az ókori görögöknél is volt doppingszer, csak ők nem így ismerték. Pl.birkozók olajjal kenték be testüket, hogy az ellenfél kezéből könyebben kicsússzanak, különböző löttyöket fogyasztotak serkentőszerként.

Válasz

Hát, ha igazak a dopping-elméletek... mindenesetre maguk a sportolók sem olyan hű, de lelkesek a többi éremtől! Ezt se hagyjuk ki! Mellesleg "több, mint 200 millió forintot ér a kínai aranyérem"! :)

Válasz

oops, közben rányomtam a zenterre, és el is küldtem jól. Szóval még csak annyival kívántam volna lezárni: milyen tényezőknek köszönhető, hogy tényleg csak a gold csillog igazán, vagy legalábbis ezt érzékeltetik sokan? Néha mintha tudatosan nyomnák, hogy az ezüst, a bronz már semmit nem jelent, kész, ha nem vagy első, akkor sehányadik sem. Nemrég egy ismerős fitneszes csaj panaszkodott nekem, hogy világversenyben hetedik helyezést ért el, de gyakorlatilag még egy vállonveregetést sem kapott. Pedig azért ha valaki a világ hetedik legjobbja valamiben........
 
Gondolkozzunk el ezen.

Válasz