Csoportelsõként közvetlenül jutott az elõdöntõbe a magyar nõi vízilabda-válogatott a pekingi olimpián, miután négyese befejezõ mérkõzésén 10-4-re legyõzte a görögök nemzeti együttesét.

Csoportelsõséget és elõdöntõt ért a görögök legyõzése Godova Gábor szövetségi kapitány csapata számára, mivel Ausztrália csak egy góllal (10-9) bizonyult jobbnak Hollandiánál, amelyet a magyarok kettõvel vertek (11-9). A találkozó körítése ezúttal sem változott a korábbi két összecsapáshoz képest: a piros-fehér-zöld szurkolók biztatásától zengett a Jingtung uszoda.

Messzi már az az idõ, amikor a sport legyõzte a háborút, és két ország fegyverszünetet kötött arra az idõre, amíg az olimpikonok harcba szálltak egymással a sportpályákon.

Mára mindez semmivé lett. Háborúk miatt elmaradt Olimpiák, politikai bojkottok ? a XX. század ötkarikás játékai között megannyi példát találunk erre. És bár 2008-ra a bojkott csak fenyegetésként jelentkezett, politikai csatározásokból ezúttal sincs hiány.

Szinte egy idõben a pekingi Olimpiai Játékok nyitóünnepélyével szállt egymással szembe Grúzia és Oroszország fegyveres ereje.

Hétfõn 13 számban osztanak érmet a pekingi olimpián, és a magyaroknak is jó esélyük van dobogóra állni.

Nõi tõrben Mohamed Aida, Knapek Edina és Varga Gabriella képes lehet bravúrra. Mohamednek és Vargának egyáltalán nincs könnyû ága. Elõbbi a tunéziai Ines Boubakri és a kanadai Luan Jujie asszójának gyõztesével kezd a 32 között, Varga pedig a venezuelai Mariana Isabel Gonzalez Parrával került szembe. Knapek a kínai Szun Csaóval (Sun Chao) nyit.

A sportlövõ Sidi Péter a légpuska 10 méteres versenyében érdekelt, és az Európa-bajnok szeretne bekerülni a fináléba.

Egy iszlamista csoport közvetlenül az olimpia kezdete elõtt közzétett videofelvételén azzal fenyegetõzik, hogy merényleteket követ el közlekedési eszközök ellen az ötkarikás játékok alatt Kínában.

A hatperces felvételen a csoport felszólította a muzulmánokat, hogy ne tartózkodjanak azokon a közlekedési eszközökön, repülõgépeken, vonatokon, buszokon, azokban az épületeken vagy helyeken, ahol a kínaiak - jelentette be két amerikai szervezet, amely fegyveres csoportok megfigyelésére szakosodott.

Gál Róbert túl van a pódiumedzésen, és az elõzetes tervekkel ellentétben három szeren indul: lovon, korláton és talajon.

Vereckei István Gál pekingi formája alapján úgy határozott, hogy ugráson nem próbálkozik a világbajnoki bronzérmes, lovon és korláton viszont rajthoz áll a talaj mellett.

A pódiumedzésen sikeresen szerepelt a magyar bajnok, elõször lovon kezdett, a tét nélküli helyzetben hibátlan gyakorlatot produkált. Míg a többiek gyûrûn és ugrással próbálkoztak, addig Gál pihent, és némileg sajnálta, hogy a több mint 10 ezres csarnokban egyelõre még nem lehettek nézõk.

A magyar nõi kézilabda-válogatott 30-26-ra kikapott a kazah csapattól a pekingi olimpia tesztmérkõzésén. Az ezúttal is a sérült Görbicz Anita nélkül felálló együttes a Kína elleni mérkõzéshez hasonlóan szétesõ teljesítményt nyújtott három nappal a svédek elleni ötkarikás rajt elõtt.

"Az elsõ félidõben jó produkciót nyújtott a csapat, a folytatásban viszont bosszantóan rosszul játszottak a lányok. Kapkodtak és szétesett a védekezésünk" - mondta Sinka László, a magyar szövetség fõtitkára.

Vitray Tamás neve az elmúlt 50 évben egybeforrt a sporttal. A miliõ, amelyet személyisége sugároz, a tudása és tapasztalata, a sport iránt való elkötelezettsége tette õt azzá ami. Egy ország sportriportere.

Furcsa, hogy már évek óta nem láthatjuk-hallhatjuk õt rendszeresen, hiszen elképesztõ belegondolni, de igaz: az 1960-as római olimpiai játékok óta minden nyári seregszemlén személyesen részt vett. A pekingi lesz az elsõ olimpia, amelyet nem a helyszínen követ végig, hanem itthonról közvetít majd a játékokról az RTL Klub szakkommentátoraként.

Szombaton délben 12 sportág képviselõi - birkózók, cselgáncsozók, evezõsök, kerékpárosok, ökölvívók, sportlövõk, súlyemelõk, teniszezõk, vitorlázók, vívók, valamint a nõi kézilabda- és vízilabda-válogatott tagjai, továbbá szakvezetõk és az egészségügyi csoport tagjai indultak útnak kora délután, majd a repülõgépük helyi idõ szerint reggeli 5:20-kor szállt le Pekingben.

A delegációt többek között a kinti magyar kolónia mintegy harminc tagja - köztük Kusai Sándor nagykövet - várta a repülõtéren.

Szombaton tartják a pekingi olimpia nyitóünnepségének fõpróbáját a játékok egyik fõ helyszínéül szolgáló stadionban, a Madárfészekben.

A kiszivárgott hírek szerint opera, kungfu és pandák is szerepelnek majd a három és fél órás elõadásban, amelyet Csang Ji-mu (Zhang Yimou), Kína leghíresebb filmrendezõje álmodott meg. A ruhapróbát július 11-én tartották, és a lakosság már akkor megcsodálhatta az augusztus 8-i ceremónia tûzijátékának egyes elemeit.

A pekingi játékok megnyitó ünnepségén Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kajakos viszi majd a magyar zászlót.

Az eddigi eskümondók: 1936: Kovács József (atlétika) 1952: Németh Imre (atlétika) 1956: Benedek Gábor (öttusa) 1960: Gerevich Aladár (vívás) 1964: Kulcsár Gergely (atlétika) 1968: Kulcsár Gergely (atlétika) 1972: Ránkyné Németh Angéla (atlétika) 1976: Hammerl László (sportlövészet) 1980: Wichmann Tamás (kajak-kenu) 1988: Vaskuti István (kajak-kenu) 1992: Egerszegi Krisztina (úszás), Gyulay Zsolt (kajak-kenu) 1996: Kocsis Erzsébet (kézilabda), Kovács Antal (cselgáncs) 2000: Mincza Ildikó (vívás), Kósz Zoltán (vízilabda) 2004: Nagy Tímea (vívás), Benedek Tibor (vízilabda) 2008: Igaly Diána (sportlövészet), Biros Péter (vízilabda)

A magyar zászlóvivõk: 1908, London: Mudin István (atléta) 1912, Stockholm: Rittich Jenõ (tornász) 1924, Párizs: Toldi Sándor (atléta) 1928, Amszterdam: Egri Kálmán (atléta) 1932, Los Angeles: Bácsalmási Péter (atléta) 1936, Berlin: Bácsalmási Péter 1948, London: Németh Imre (atléta) 1952, Helsinki: Németh Imre 1956, Melbourne: Csermák József (atléta) Stockholm (lovasversenyek): Erdélyi István (csapatvezetõ) 1960, Róma: Simon János (kosárlabdázó) 1964, Tokió: Kulcsár Gergely (atléta) 1968, Mexikóváros: Kulcsár Gergely 1972, München: Kulcsár Gergely 1976, Montreal: Kamuti Jenõ (vívó) 1980, Moszkva: ifj.

Minden idõk legdrágább olimpiáját rendezik Pekingben, állítják szakértõk. Az összköltség több mint 41 milliárd dollár.

Bár a kínai szervezõk a valós pénzügyi adatokat szigorúan titkosan kezelik, az EFE spanyol hírügynökség szakértõkre hivatkozva 41,2 milliárd dollárra (26,2 milliárd euróra) becsüli a pekingi játékok teljes költségeit.

Ez 14 milliárd dollárral több mint amennyibe a 2004-es athéni olimpia került és 15,8 milliárddal haladja meg a 2012-es londoni játékok tervezetét.